Tavaly nyáron Ciprus volt a nyári úticél, ami rengeteg élménnyel és energiával töltött fel, ebből kifolyólag idén nyáron is szerettem volna beiktatni egy hasonló nyaralást. Eredetileg Szicíliába terveztem az utazást, viszont a kevés jelentkező miatt ez az út nem valósult meg. Ennek ellenére nem adtam fel a reményt egy külföldi nyaralást illetően.
A fő szempont az volt, hogy ne nekem kelljen mindent megszerveznem - az elmúlt egy év során ugyanis gyakorlatilag semmi mást nem csináltam, mint terveztem és terve(ke)t módosítottam, amiben agyilag nagyon elfáradtam -, így egy utazási irodába mentem be ajánlatot kérni. Rövid mérlegelés után pedig Málta lett a nyaralásom célpontja. Máltáról szintén nem sokat tudtam, de mivel néhány ismerősöm már járt ott, tudtam tőlük informálódni.
A repülőút nem volt hosszú (mindössze két óra Budapestről) és időzónát sem kellett átlépni, így a magyar esőből a napfényes nyárba sikerült megérkezni. A repülőtérről még várt rám egy 50 perces tranzit a szállodához, közben pedig alaposabban megfigyelhettem a máltai tájat és városokat. A szállás a sziget északi részén, Bugibbában volt, ami két másik településsel összeépülve Málta csendesebb üdülőrészéhez tartozik. A hotel olyan volt, mint amilyet egy háromcsillagos szálláshelytől elvár az ember, bár a wifi nem volt benne az árban. Az ételek - a levesek kivételével - finomak voltak és a kínálat is meglehetősen széles volt.
Első két nap hatalmas szél fújt, az 5-6 méteres hullámok miatt nem lehetett strandolni, így inkább a városkát igyekeztem feltérképezni. Ehhez vettem egy szalmakalapot, hogy ne égjek le nagyon, de a szél miatt nem tudtam hordani. :( Fő látnivaló nem volt, inkább a tengerpartban és az épületekben gyönyörködtem. A többi nap folyamán persze nagyobb kirándulásokat is beiktattam. Jártam Marsaxlokkban, ahol nem hagytam ki a piacot és a luzzukat, megnéztem a Kék-barlangot, Mdinát, a régi fővárost, bejártam Gozo szigetét és a fővárosba, Vallettába is ellátogattam.
Látnivalókban nem szűkölködik a szigetország, az egy hét nem is volt elég, hogy a szigetek minden szegletébe eljussak. Comino és a Kék Lagúna például ki is maradt, pedig ezeket mindenképpen meg szerettem volna nézni. Az időjárás a szelet leszámítva végig kegyes volt: 30-35 fokos nyári meleg enyhe szellővel, ami mind a strandolásnak, mind a kirándulásoknak kedvezett. A tenger kristálytiszta volt, még a strandoktól távol eső kis öblökben sem volt koszos a víz. Annak is örültem, hogy az angolt széles körben beszélik az országban (a máltai mellett ugyanis az angol is hivatalos nyelvnek számít Máltán), a legkisebb boltban is megértették, ha valamit kérdeztem.
Az egy hét persze gyorsan eltelt és néhány apró kellemetlenséget leszámítva jól és pihentetően telt a nyaralás. Egy-két érdekességet még megemlítenék:
- az árak egy kicsit magasabbak, mint a magyarországiak, de nagy különbségek nincsenek a boltok és az éttermek árai között
- a kaktuszfüge likőr és a datolyalekvárral ízesített sütemények nagyon finomak, ezeket mindenképpen érdemes megkóstolni
- a máltaiak szintén kedvesek és segítőkészek, nem élnek vissza a turisták tájékozatlanságával
- bár nincs az a patika-tisztaság a szigeten, a szemetelést nagyon szigorúan büntetik Máltán
- Alig van egybefüggő növényzet a szigeten, kevés a termőföld, folyó és tó pedig egyáltalán nincs. Ennek ellenére sok mindent meg tudnak termelni, a parkokat pedig igyekeznek a lehetőségekhez mérten gondozni. Nem egyszer eszembe jutott, hogy Magyarország mennyire szerencsés helyzetben van ebből a szempontból...
Eddig minden szép és jó!
VálaszTörlés