2012. március 21., szerda

La habitación de Fermat - Fermat szobája (2007)

"Egy köböt pedig lehetetlen szétbontani két köbre egy negyedik hatványt két negyedik hatványra és általában a négyzet kivételével egy hatványt egy ugyanolyan két hatványra. Erre találtam egy valóban csodálatos bizonyítást, de a lapszél túl keskeny ahhoz, hogy befogadja." - Pierre de Fermat

Ennyire azért nem bonyolult a film, de annyit tudni kell róla, hogy a címben szereplő matematikus létező személy, akinek ezt a sejtését azóta már bebizonyították. És hogy miért egy matematikai idézettel kezdtem a posztot? Azért, mert a film főszereplői matematikusok. Négy matematikus levelet kap, amiben egy Fermat fedőnevű házigazda egy titokzatos találkozóra invitálja őket, ha sikerül megoldaniuk egy számokkal kapcsolatos feladványt. A találkozó helyszíne egy szoba, amelynek falait hidraulikus présgépek mozgatják. A gépek akkor lépnek mozgásba, ha nem sikerül egy perc alatt megoldani Fermat feladványait. A tér és az idő pedig egyre fogy...


A fő sztorit már a plakát ellövi, amibe óhatatlanul is belebotlik az ember a film beszerzése közben. Ettől eltekintve viszont kellemes meglepetés volt a film. Főleg azért, mert a szoba területének szűkülésével párhuzamosan egyre mélyebbek lettek a karakterek. A találkozó helyszínére érkezéskor ugyanis látszólag nem ismeri egymást a négy ember, később azonban felszínre kerülnek a köztük levő kapcsolatok. Az idő előrehaladtával pedig az is kiderül, hogy ki és miért hívta egybe ezeket az ártatlannak tűnő tudósokat. A karakterek életszerűek, a viselkedésük pedig abszolút hitelesnek tűnik.


Feszültségteremtésben is remek a Fermat szobája, ami főleg a zenének, illetve a kameramozgásnak (közeli képek, felülnézeti felvételek) köszönhető. Ennek eredményeként jó párszor olyan érzésem volt, mintha én is abban a kis szobában lennék. A krimis szálnak örültem, mert szeretem az intelligens filmeket, ahol gondolkodni is kell filmnézés közben. És bár elég hamar kitaláltam a megoldást, jó volt látni azt a tudatosságot, ahogy felépítették a filmet. A csavarok és a logikus magyarázatok adtak némi Agatha Christie-s hangulatot a mozinak. Annak ellenére, hogy a film nagy része egy szobában játszódik, egyáltalán nem mondható unalmasnak. A dialógusok pörögnek és a falak is meglehetősen gyorsan mozognak, ami gyors döntéseket kíván.


Mindezek alapján akár zseniális film is lehetne a Fermat szobája, de sajnos van benne néhány olyan hiba, ami rontotta az összképet. Az egyik legszembetűnőbb Fermat feladványainak egyszerűsége. Sosem voltam jó matekos, de néhányat még én is meg tudtam volna oldani, míg a matematikusokon kifogott. Habár ezt betudom annak, hogy a film nem matekzseniknek készült. Aztán az a jelenet, amikor az elhagyott úton azért nem tudja felvenni az illető a mobilját, mert vezet, de egy pillanatra sem áll meg, inkább megy tovább... Ez a jelenet túl irracionális volt.


Noha a matematika elég száraz tudomány, a készítők jó pár kikacsintást és némi humort is becsempésztek a filmbe:
"- A nyomás kiszámíthatatlan. A szemétből szenet csinálhat, vagy gyémántot is.
- Ez Archimédesz volt?
- Nem, MacGyver."
Jók voltak ezek az apróságok, mert valamelyes enyhíteni tudták a feszültséget. És hát a Lostos számok sem mindennap fordulnak elő spanyol thrillerben. :)

Értékelés: a hibák ellenére simán hozott egy 8/10-es filmélményt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése